Search

Content

2008. december 11., csütörtök

Klímaébresztő beszámolók

Az alábbiakban olvashattok a Klímaébresztő filmhét pécsi és mohácsi tapasztalatairól.
Forrás: www.klimaebreszto.net

Pécsi első vetítés - EKF központ

A tanulságok levonása még folyamatban. Érdekes délután volt. A film tetszett (Katrina gyermekei), de azt követően a témáról alig beszélgettünk - az aktivista lét, és a kis szervezetek működési nehézségeiről annál inkább. Az oka:
jelen volt 6 fő ZöFis (Zöld Fiatalok Pécs), akik gyakorlatilag szervezők voltak, egy fő, Bubu, aki a helyet szervezte, és egy érdeklődő gimnazista lány.

A rendezvény sikeresnek ezen okból ugyan nem mondható, mégis több szempontból is hasznosnak bizonyult:
- A megfeszített reklámtevékenységünk sokat nem ért, hisz az egyetlen érdeklődő a Pécsi Est hirdetésére érkezett.
- Valószínűleg sokat számít, hogy esett az eső.
- Az egyetlen vendégünk nagyon lelkes, már hosszú évek óta érdeklődik a téma iránt, látszott, hogy felkavarta. Reméljük, hogy végre megtalálja a helyét a ZöFiben, vagy más szevezetben. Ha így lesz, már ezért megérte szerintem.
- A ZöFi és Bubu beszélgetése is igen tanulságos volt a szervezet jövőjét illetően, hisz Bubu nagyon sokat tud a civil szervezetek működéséről.

Emellett egy nagyon fontos levelező listára csak ma reggel sikerült eljuttatnunk az üzenetünket, úgyhogy most kíváncsian várjuk, annak meglesz-e a foganatja. Illetve, a Pécs TV megjelent a helyszínen - talán az ő beszámolójuk is segít majd. Szerdán pedig rádiós beszélgetés is lesz a Csészényi Éterből.

Pécsi második vetítés - Nevkó


A marketing csődje. A Nevkóban, azaz egy hatalmas, kertvárosi művházban azt mondták a telefonban, hogy már kiplakátoltak. Így is történt. A fekete-fehér A4-es plakátok azonban még nekem sem tűntek fel, pedig én direkt kerestem őket. Nem is feltűnő, és minden apró rajta. Egybefolyik, beleolvad a falba, meg az őt körülvevő plakátrengetegbe. Az eredmény: 0 vendég.

Mondhatni totális csőd, de azért néhány dolog mégis boldogít. A tegnapi lány újra eljött, tehát NAGYON lelkes, ami szuper! Plusz elkeseredettségünkben sikerült levadásznunk egy ártatlan internetező srácot is, hogy nézze meg velünk a filmet, ami egyébként szuper volt. A külvárosok végnapjai. Elég hosszú, de annyira sok szempontból közelíti meg a témát, hogy a végére válik csak igazán érdekessé. Nekem nagyon tetszett – főleg, hogy már egy ideje foglalkoztat, és ZAVAR a téma.

Egy tanulságot is levontunk. A kultúrházzal szemben áll egy hatalmas kollégium. Ha ez tudtuk volna, és ha ismernénk ott néhány tanárt, azok tutira el tudtak volna rángatni egy-egy diákot a vetítésre. Így is megpróbálkoztunk, ingyenmozit ígértünk, ami még tulajdonképpen tetszett is volna nekik, csak aztán a dokumentumfilm kifejezéstől már elijedtek. A környéken ácsorgó tanárnő viszont sajnálta, hogy nem tudott róla. „Biztosan sokakat érdekelt volna.”

Kár-kár. Mi csak állunk értetlenül, és el sem tudjuk képzelni, hogyan lehetne kirángatni az embereket a melegből, a TV és a videójáték elől. Hozzáteszem, a helyi bevásárlóközpont aznap is tele volt még zárás előtt két perccel is…

Pécsi 3. vetítés - Istenkút

Harmadik, csütörtöki vetítésünk egy kicsit növelte az önbizalmunkat, de túlzásokba azért most sem estünk. Tulajdonképpen a legjobb pillanatban még rekordot is döntöttünk 10 nézővel! Igaz, mindezt csupán a közösségi ház lelkes szervezőinek (Peták Péter, Knyihár Éva) köszönhettük, akiknek barátaik, családtagjaik, illetve zömében a Civilek a Mecsekért egyesület tagjai jöttek el. A mi marketingtevékenységünk, a rengeteg plakát, e-mail és a két rádiós szereplés tehát tulajdonképpen semmit sem ért.

A vetítéseket követően igazából azt a következtetést sikerült levonnunk, hogy nem meghívni érdemes az embereket, hanem egész egyszerűen az orruk alá kell dugni a filmet, vagy kényszeríteni kell őket. Máshogy nem érdemes. Leadni órán, vagy benyomni egyetemi szünetekben a kivetítőn, vagy leadni a TV-ben. Mert az emberek igazából otthon szeretnek filmet nézni. Ennek kapcsán felmerült még az az ötlet is, hogy Internetre fel lehetne tölteni a filmeket különböző Torrent és egyéb letöltős oldalakra, amit aztán mindenki ajánlhatna ismerőseinek. Támaszkodhatna mindez a személyes reklámra, vagy valami gerillaakcióra, amihez már tényleg nem értek. Ami tilos az úgyis sokszor vonzóbb.

Pécs - Nevkó, szombat

A hétvégi időpont, a hideg, az eső és a (számunkra) eldugott helyszín ellenére elég vegyes kis társaság gyűlt össze a „Ki ölte meg az elektromos autót?” című film vetítésére. Volt itt általános iskolás, egyetemista, előkészítős és nagypapa is. Külön öröm volt, hogy olyanok is csatlakoztak a filmnézőkhöz, kik egész más okból voltak a közösségi házban.

A film alatt sokszor kaptak fejükhöz a nézők, hiszen számos, klímánkat érintő kérdésről, illetve gazdasági, politikai intrikáról értesültek, a jelek szerint életükben először.

A vetítés után egy kedélyes kis beszélgetés bontakozott ki Filó vezényletével a pécsi kerékpáros mozgalom fejlesztéséről, illetve bringakölcsönzők iránti fokozódó igényekről, annak jövőbeli lehetőségeiről.

Klímaébresztő a mohácsi ökosuliban

Kedden volt az első vetítés Mohácson, egy általános iskolában, 7., 8. osztályos tanulóknak. Mivel tanóra keretében történt a vetítés, volt nézőközönség.
A Tárgyaink története című filmet néztük meg, ami viszonylag rövid és feldolgozható volt a diákok számára. Bár kicsit gyorsan beszélt a narrátor, de a vetítés utáni beszélgetésből kiderült, hogy a lényeget megértették a lurkók.
Két vetítés volt egymás után, az első csoportot kicsit jobban megmozgatta a téma és mindjárt volt hozzászólás is, a második turnus már kicsit félénkebbnek bizonyult. Bár némi ráhatással, belőlük is ki lehetett húzni egy-két gondolatot.
Összességében első vetítésnek nem volt rossz.



Képek itt.

A második film Mohácson

Ma, azaz december 3-án lezajlott a 2. vetítés. Ezt középiskolásoknak szerveztük és kb 30-an el is jöttek.
A film több ízben is módosult: először az Utolsó órát szemeltem ki, de azt nem lehetett levetíteni, aztán a következő ötlet az Olaj a jégen volt, de az nem érkezett meg, aztán a Külvárosok végnapjait kértük kölcsön a pécsi repertoárból, de végül Az a kritikus 6 fok lett levetítve. Ami nem is lenne olyan rossz film, ha nem lenne benne egy-két - valószínűleg félrefordításból adódó - hiba és nem zúdulna annyi információ egyszerre a nézőre, oda kell figyelni rendesen. :)Ennek ellenére tényleg jó kis film.
A beszélgetésre sajnos nem maradtunk 30-an, mert többeknek ment a busza és el kellett menniük.
A gimisek, nem voltak olyan aktívak, mint az általános iskolások, de a tanár úr, akivel jöttek, helyettük is beszélt. :) Ettől a vetítéstől kicsit többet vártam, de majd a következő...

Kellemetlen igazság Mohácson

Csütörtökön megtörtént a 4. filmvetítés szintén az Ifjúsági centrumban. Ha jól számoltuk 28-an voltunk és a Kellemetlen igazság című filmet néztük meg. Volt mindenféle korosztály, az általános iskolástól a nyugdíjas korosztályig.
A film utáni beszélgetésre öten maradtak, plusz még mi 3-an. Elég jól elbeszélgettünk, és végül mindenki elégedetten távozott.

Az utolsó - Mohács


Péntek este, Mohács, Next kávézó és az utolsó film: Az a kritikus 6 fok. Nézők is jöttek, nem volt telt ház, de kb 20-an azért voltunk. Eljöttek olyanok is, akik a csütörtökin is voltak, ami bizakodásra adhat okot :) A beszélgetés a kiadványok fölött folyt, azután még valaki maradt egy italra is, ahol szintén folytattuk az eszmecserét.

Mindent összevetve, én végig stresszeltem a hetet, hogy minden flottul menjen, és úgy gondolom, hogy egy-két hiányosságon kívül, elég jól sikerült. Bízok benne, hogy vannak, akiknek megmozdult a kis lelkiismerete és a továbbiakban is foglalkoznak a témával. Remélhetőleg sokakat cselekvésre is sarkalltunk. Örülök, hogy részt vettem a Klímaébresztő filmhét szervezésében és szerintem lesz még folytatása. ;)

0 megjegyzés:

Archívum