Search

Content

2013. április 22., hétfő

How to Make Green Projects - tréning beszámoló




Április 8 és 13 között szerencsém volt Litvániába utazni, hogy részt vegyek a „How to Make GreenProjects” tréningen. A társaság nagyon egy hullámhosszon volt, egyáltalán nem okozott nehézségeket, hogy több mint tíz országból gyűltünk össze, sőt szerintem már csak ez a tény érdekesebbé tud tenni bármilyen eseményt. Már rögtön Budapesten találkoztam a másik magyar és az egyik román résztvevővel, mind a ketten szimpatikusak voltak. Itt azonban nem „bármilyen” eseményről van szó, hanem egy olyan ötletekkel, tervekkel és információkkal teli hétről, ami mindenkinek nagyon hasznos volt, akik érdeklődnek a zöld projektek és a fenntarthatóság iránt.

Johan, a belga barátom (akit szerencsére szintén kiválasztottak) és én főleg a „kék gazdaság”-gal igyekeztük megismertetni a többieket, egy olyan üzleti koncepcióval, ami a természet mint rendszer részeként kezeli a gazdaságot és igyekszik onnan átvett mintákkal versenyképessé válni. Ha például egy régióra, vagy vállalatra rendszerként tekintünk, rájöhetünk, hogy olyan dolgokat is kidobtunk a szemétbe, amelyek egy másik tevékenység alapanyagául is szolgálhatnak. Ha képesek vagyunk ezeket a fölösleges pazarlásokat észrevenni, képesek lehetünk versenytársainknál hatékonyabban és olcsóbban, helyi alapanyagokból terméket előállítani.

Jó példa erre a gombatermesztés kávézaccon, amire már több kisvállalkozás is épít, például a németországi Chido’s Mushrooms cég. Éttermektől, kávézóktól szerzik be az alapanyagul szolgáló zaccot, melyet aztán megfelelő előkészítés után zsákokba helyeznek és beoltanak gomba spórával. A zsákok megfelelő körülmények között egy hónap alatt teremni kezdenek, s a megtermelt áru remek alapanyagként szolgál helyi éttermek számára. Mivel kevésbé kényes fajtákat is lehetséges ilyen eljárással termelni (pl. laska), a vállalkozó szelleműek otthonra is vásárolhatnak zsákot maguknak.

Első hallásra még én is kritikus voltam a koncepcióval kapcsolatban, így a tréning egyik kimeneteleként létre fogunk hozni egy non-profit szervezeteknek szóló útmutatót, hogy kapjanak egy képet arról, mi az a „kék gazdaság” és hol tudhatnak meg többet róla. A koncepció nem túl ismert még a zöld szervezetek körében sem, így mindenképpen örülnénk neki, ha ez megváltozna, és többen nyernének belőle inspirációt a jövőben. (Mivel a csapattal a célcsoportot tekintve jutottunk csak megegyezésre, a kék gazdasággal foglalkozó rész csak egy alfejezete lesz az útmutatónak).


Az előző részhez kapcsolódóan egy előadást is tartottam a marketing, s azon belül a reklámozás új lehetőségeivel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy az olyan módszerek, mint a vírusreklámozás, vagy a crowdsourcing nagy előnyére válhat az önkéntes szervezeteknek, mivel alulról építkeznek, és feltehetőleg kevés pénzük jut arra, hogy felhívják a figyelmet bizonyos társadalmi problémákra. A vírusreklámozás egyik lényege pontosan ez: olyan tartalmat előállítani, amit az emberek saját lelkesedésükből továbbítanak közösségi hálózatokon. Megfelelő ötletekkel és lelkesedéssel minimális pénzkeretből hívhatjuk fel valamire a figyelmet, ha megértjük a mechanizmust. Kellemes meglepetésként ért, hogy a Vilniusban tartott zöld akciónk ilyen jellegűre sikerült, és fel is tudtuk hívni az arra járó emberek figyelmét a mi egy hetes tréningünkre. Az eszközeink falevelek, papírok, hó és lelkes önkéntesek voltak. Szórólapok helyett üzenetekkel ellátott faleveleket osztogattunk (csak akkor volt probléma, amikor a helyiek a saját nyelvükön érdeklődtek az akciónkról), mindenki zöld papírokkal vonult ki a városba, és az egyik főtéren közös hóemberépítésbe kezdtünk. Ez már elég volt ahhoz, hogy páran megálljanak kérdezősködni, lefényképezzék a hóemberünket, vagy éppen saját magukat vele. Ha az akció nagyobb szabású lett volna, illetve online is megtámogattuk volna (pl. népszerű blogokon), úgy gondolom sikerült volna nagyobb nyilvánosságot szerezni az eseménynek.
A résztvevő szervezetektől mindenki hozott promóciós anyagokat, illetve mindenkinek lehetősége volt rá, hogy röviden bemutassa szervezetét, vagy bármilyen hozzá kapcsolódó anyagot. Az egyik kedvencem a Baltic Bikes kisfilmje volt a biciklikészítő műhelyről, majd pedig az újrahasznosított anyagokból elkészített kreatívabbnál kreatívabb biciklikkel való felvonulásról. Hosszú lenne minden egyes szervezetet bemutatni, de egy másik kedvencemre még kitérnék. Angliában amellett, hogy ugyan úgy szemetelnek egy fesztiválon, mint nálunk, a magas jövedelmek miatt a sátrakat is ott hagyják a fesztivál végével. Ezt használja ki a Philippine Community Found, ami az így elhagyott sátrakat újrahasznosítja (pl. szegény gyermekeknek készít ruhákat, táskát), vagy pedig eladományozza őket a rászorulóknak. A fesztiválon a hulladékot önkéntesek gyűjtik össze, cserébe pedig ingyen bemehetnek a koncertekre.



A jövőbeli együttműködéseket tekintve született egy, a fesztiválokat zöldebbé tevő elképzelés, egy közös kommunikációs platform létrehozása a projektek részletes megbeszéléséhez, illetve Johan gombatermesztős projektjét is megosztottuk a többiekkel. Biztos vagyok benne, hogy sikerül majd a jövőben legalább az elképzelések egy részét megvalósítani, a vírusreklámozással kapcsolatban szerzett ismereteimet pedig mindenképpen szeretném a ZöFinél hasznosítani.

Zsidó Balázs


0 megjegyzés:

Archívum