Mi az a Fegyver Helyett Kenyér?

Az utcán élő ember szinte bármit elvisel, a megvető pillantásokat, a mocskot, az erőszakot, a kirekesztettség mindennapos érzését, a kilátástalanságot, a jövő nélküli élet tudatát. Azonban az éhség lehet a legnehezebb az összes utcai csapás közül. Abban a rendszerben, ahol a hajléktalanság szankciókkal sújtható bűntett, magától értetődő következmény, hogy az ételhez való jutás nem alapvető emberi jog, hanem az anyagi javakhoz köthető lehetőség. A méregdrága éttermekben dőzsölnek azok, akik elég pénzt tudnak keresni, míg a kukákból szedik ki a maradékot azok, akik – a társadalmi közbeszéd dogmáit használva – „lecsúsztak a ranglétrán a legalsóbb szintekre”.

Míg a hajléktalanok és az éhezők helyzete a fejlesztési programok mellőzött szektorába kerül, addig a hadiberuházások évről-évre milliárdokkal terhelik meg az államkasszát. Ez az ellentmondásos helyzet motiválta a Food Not Bombs (FNB) szervezet létrejöttét Amerikában a múlt század nyolcvanas éveiben, azonban villámgyorsan jelentek meg FNB csoportosulások a világ minden táján, így Magyarországon is, ahol Fegyver Helyett Kenyérnek magyarosították az elnevezést.

A FNB hamisítatlan alulról építkező, nonprofit, önkéntes alapú szerveződés, minden centrális irányítás nélkül. A mozgalom egységei (chapter) egymástól függetlenek, autonóm csoportosulások, melyek létezhetnek hosszú távú együttműködésben, de lehetnek ad hoc csoportok is, melyek csupán egy alkalommal jöttek össze, mint FNB csoport. Erre a szerveződési struktúrára a FNB mozgalom nyitott rendszere és nonprofit jellege miatt van lehetőség, illetve azért, mert a FNB mozgalom informális csoportosulások összessége, így minden csoport és a mozgalom is meg tudta őrizni függetlenségét.

A csoportok a FNB mozgalom alapvetéseiben értenek egyet, így szerveződnek össze, ez teszi lehetővé, hogy az egész világra kiterjedő, dinamikus, független mozgalom jöhetett létre. A FNB alapvetései: 1, minden kiosztott étel vegetáriánus vagy vegán (azaz nem tartalmaz semmilyen állati eredetű terméket), ezzel protestál a mozgalom az állatok kínzása és a nagyipari állattartás ellen; 2, nincsen központ vagy vezető, minden csoport önálló és független, minden döntést az adott csoport tagjai hoznak, és nem függenek más csoportoktól, vagy egy központtól; 3, a FNB erőszakmentesen protestáló szervezet, ami csatlakozhat bármilyen kampányhoz, de önállóan is szervezhet megmozdulásokat.

Az FNB Magyarországon (de inkább Pécsett)

Magyarországon az első Fegyver Helyett Kenyér ételosztások a kétezres évek elején valósultak meg a fővárosban. Néhány évvel később vidéki városokban is megjelentek a csoportok, például Pécsett, ahol 2006 óta szervez a mi csapatunk ételosztásokat. Mindannyian, akik a pécsi FNB akciókat szervezzük, valamilyen civil szervezetnek vagyunk a tagjai, alkalmazottai, munkatársai, önkéntesei tehát az a fajta attitűd, ami szükséges egy FNB akció megszervezéséhez, bennünk van. Azonban a FNB akciókat nem valamilyen szervezet égisze alatt vagy támogatásával valósítjuk meg, hanem önköltségből, önerőből és önkéntes alapon. Bárki csatlakozhat az ételosztásainkhoz, tekintet nélkül vallásra, származásra, bőrszínre, nemre, életkorra, szexuális irányultságra, anyagi helyzetre, iskolázottságra, társadalmi státuszra.

A személyek (a mozgalom dinamikus struktúrája miatt) állandóan változnak a mi egységünkben. Volt olyan, amikor rengeteg szociális munkás vett részt az osztáson, előfordult, hogy csak öten voltunk, de bevontunk az akcióba már egy hátrányos helyzetű cigány fiatalokkal foglalkozó szervezet srácait, akiknek egy egész napos tréninget tartottunk az osztás előtt, hogy felkészüljenek az esetleges problémákra, miközben rengeteget beszéltünk a szegénységről, kirekesztésről, rasszizmusról, segítségről…

Egy ételosztás leírása

Mi hagyományosan 50-60 embernek tudunk főzni, egy 60 literes kondérban. Mindezt azért fontos kiemelni, mert minden egység a saját kapacitáshoz mérten oszt, van aki többet tud adni, van aki kevesebbet. Mi ennyit. Úgy is szervezzük az osztásokat, hogy hatvannál többen ne jöjjenek. Felmértük az anyagi-, humán- és infrastrukturális forrásainkat és ehhez mérten hajtjuk végre az akcióinkat. Ez azt jelenti, hogy minimális hirdetés is elég, a helyi hajléktalanszállókon, illetve a Máltai Szeretetszolgálatnál rakunk ki 1-1 plakátot, az osztás előtt néhány nappal. Ez a hirdetési stratégia több éves tapasztalat eredménye, volt amikor többet hirdettünk, volt amikor kevesebbet. Rendszerint délutánra szervezzük az osztást, négy óra környékére. A mi osztásaink lebonyolításához minimum öt emberre van szükség.

Az akció legalitásával kapcsolatban rengeteget vitázunk egymással. A FNB osztások hagyományosan bejelentés nélküli akciók, utalva arra az irracionális tendenciára, ami egy bürokratikus procedúrát vár egy önkéntes és szociális tevékenységtől. Azonban volt rá példa, hogy a közterület felügyelet igazoltatta a csapatunkat,mondván, hogy értik ők ennek az akciónak a lényegét, de„mindennek meg van a menete”. A probléma a „mindennek megvan a menete” doktrínával, hogy egy olyan ételosztást, mint a FNB az ÁNTSZ soha nem engedélyezne. Így két lehetőség közül választhatunk: 1, nem jelentjük be az akciókat és meglátjuk mi lesz; 2, demonstrációként bejelentjük a rendőrségen, és bízunk abban, hogy az ÁNTSZ munkatársai nem dolgoznak hétvégenként. Volt már bejelentett és nem bejelentett akciónk, attól függően, hogy melyik állapot mellett tudnak jobban érvelni az adott csoport emberei.

Következő lépésben megbeszéljük, hogy kinél fogunk főzni. Az osztás napján reggel kilenc óra körül a csapat egy része (2-3 ember) elmegy a helyi piacra megvásárolni a zöldségeket, míg a többiek a műanyagtányérokat, poharakat, evőeszközöket, szalvétát, kenyeret, visszaváltható palackú szikvizet szerzik be. Tíz óra után, de legkésőbb tizenegy órakor elkezdjük közösen az előkészületeket, hámozni a zöldségeket, hagymát, valaki szeli a kenyereket, vagy szörpöt csinál, esetleg teát, majd főzünk. Nagyon jó csapatépítő szituáció ez a főző periódus, együtt vagyunk, beszélgetünk, vitázunk, nevetünk.

Miután elkészültünk, összepakoljuk az ételt, a tányérokat, a kenyereket, amit nagy szemeteszsákokba rakunk, megfogjuk az asztalt, amire rárakjuk a kondért és elindulunk. Olyan helyre szoktuk szervezni az ételosztást, ami közel van ahhoz a lakáshoz, ahol főzünk. Ahogy egyre közelebb érünk az osztás helyszínéhez, általában már várnak minket ismerős arcok és ismeretlen éhezők. Mindig van egy kis kakaskodás, lökdösődés a sorban, de megnyugtatjuk az embereket, hogy jut mindenkinek.

Egy ember tányért ad, egy másik meríti az ételt, a harmadik kenyeret és evőeszközt oszt, a következő poharakat rak, a negyedik vizet tölt, az ötödik figyel, hogy minden gördülékenyen menjen. A többiek besegítenek ahol tudnak, leváltják azt aki elfáradt, beszélgetnek az emberekkel.

A kezdeti időszakban mindig volt egy ember, aki fényképezett, azonban a fotózásról letettünk. Előfordult, hogy egy rászoruló a földhöz vágta a tányért miután készült róla egy fotó, mondván, hogy döntsük el mit akarunk: segíteni vagy látványosságot csinálni a szegénységből. Ez az eset nagyon megviselte az akkori csapatot, hosszan beszéltünk az esetről az osztás után, és úgy döntöttünk, hogy az embernek igaza volt. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy mások kiszolgáltatottságáról fotókat készítünk. Ezért nem is fotózunk, vagy ha igen nagyon távolról egy-két fotót.

Ha van érdeklődő, hogy mégis mit csinálunk, mindig van nálunk valamilyen szórólap, ami bemutatja a FNB mozgalmat, illetve röviden beszél valamilyen aktuális problémáról, amire reflektálni szeretnénk (új hajléktalan törvény, fegyverkezés, stb).

Miután kiosztottuk az ételt, beszélgetünk az emberekkel. Torokszorító érzés, amikor dicsérik az ételt, megköszönik, kérdezik mikor lesz legközelebb ételosztás. Ilyenkor emelkedik felül mindenki saját előítéletein, gondolja végig szerencsés életét, és boldog, hogy ha csupán egy tál étellel is, de tett valamit valaki másért.

Egy ételosztás cirka 10000 forintba kerül, ha mindent beleszámolunk. Ebből a keretből 60 embernek tudunk enni adni.

FNB hamis gulyás recept kb. 60 főre:

7 kg krumpli 
2 zacskó szójakocka 
1,5 kg vöröshagyma 
3 zeller 
1,5 kg sárgarépa 
0,5 kg fehérrépa 
3 csomag petrezselyem 
4 fej fokhagyma 
1 csomag őrölt bors, pirospaprika (édes), köménymag, babérlevél, ételízesítő 
vagy gulyáskocka 
só 

5 kg szeletelt kenyér 

8 flakon visszaváltható szikvíz

Kell még: 
60 db műanyag mélytányér (vastag, hogy ne olvadjon meg), pohár, kanál, szalvéta.

Miért önkéntes akció az FNB

Egy FNB akcióban mindenki önkéntes, azért megy a csoporthoz, mert tenni akar valamit, nem azért mert valamilyen előnyt vár tőle, mert valaki utasította, vagy mert valaki megszervezte helyette. A FNB önkéntes mozgalom, mert mindenki a saját erőforrásait áldozza az akció megvalósulására: akinek van egy kis pénze odaadja, akinek van ideje rászánja, akinek van kése hámoz vele, akinek van két karja segít, közben a csapat együtt van, médiafelhajtás és haszonszerzés célja nélkül. Azért csinálja mindenki a FNB akciókat, mert meg akarják változtatni a világot (ami az önkéntesség fundamentumának kell lennie), de ha ez nem is sikerül azonnal, legalább tenni egy lépést afelé. Hiszen az önkéntességnek olyan társadalmi tevékenységnek kell lennie, amihez másoknak nem fűződik anyagi érdekük, emellett valamilyen problémára próbál reflektálni. Az FNB a gazdasági logikában értelmezhetetlen. Pénzt adni valamiért (hiszen az étel pénzbe kerül), időt szánni rá, és a végén nem kapni semmit, csupán egy kézfogást, egy köszönömöt vagy egy olyan hálás pillantást, aminek emléke egy életre szól. Ez az önkéntesség szerintünk.