Az utcán élő ember
szinte bármit elvisel, a megvető pillantásokat, a mocskot, az
erőszakot, a kirekesztettség mindennapos érzését, a
kilátástalanságot, a jövő nélküli élet tudatát. Azonban az
éhség lehet a legnehezebb az összes utcai csapás közül. Abban a
rendszerben, ahol a hajléktalanság szankciókkal sújtható
bűntett, magától értetődő következmény, hogy az ételhez való
jutás nem alapvető emberi jog, hanem az anyagi javakhoz köthető
lehetőség. A méregdrága éttermekben dőzsölnek azok, akik elég
pénzt tudnak keresni, míg a kukákból szedik ki a maradékot azok,
akik – a társadalmi közbeszéd dogmáit használva –
„lecsúsztak a ranglétrán a legalsóbb szintekre”.
Míg a hajléktalanok és
az éhezők helyzete a fejlesztési programok mellőzött szektorába
kerül, addig a hadiberuházások évről-évre milliárdokkal
terhelik meg az államkasszát. Ez az ellentmondásos helyzet
motiválta a Food Not Bombs (FNB) szervezet létrejöttét Amerikában
a múlt század nyolcvanas éveiben, azonban villámgyorsan jelentek
meg FNB csoportosulások a világ minden táján, így Magyarországon
is, ahol Fegyver Helyett Kenyérnek magyarosították az elnevezést.
A FNB hamisítatlan
alulról építkező, nonprofit, önkéntes alapú szerveződés,
minden centrális irányítás nélkül. A mozgalom egységei
(chapter) egymástól függetlenek, autonóm csoportosulások, melyek
létezhetnek hosszú távú együttműködésben, de lehetnek ad hoc
csoportok is, melyek csupán egy alkalommal jöttek össze, mint FNB
csoport. Erre a szerveződési struktúrára a FNB mozgalom nyitott
rendszere és nonprofit jellege miatt van lehetőség, illetve azért,
mert a FNB mozgalom informális csoportosulások összessége, így
minden csoport és a mozgalom is meg tudta őrizni függetlenségét.
A csoportok a FNB
mozgalom alapvetéseiben értenek egyet, így szerveződnek össze,
ez teszi lehetővé, hogy az egész világra kiterjedő, dinamikus,
független mozgalom jöhetett létre. A FNB alapvetései: 1, minden
kiosztott étel vegetáriánus vagy vegán (azaz nem tartalmaz
semmilyen állati eredetű terméket), ezzel protestál a mozgalom az
állatok kínzása és a nagyipari állattartás ellen; 2, nincsen
központ vagy vezető, minden csoport önálló és független,
minden döntést az adott csoport tagjai hoznak, és nem függenek
más csoportoktól, vagy egy központtól; 3, a FNB erőszakmentesen
protestáló szervezet, ami csatlakozhat bármilyen kampányhoz, de
önállóan is szervezhet megmozdulásokat.
Az FNB Magyarországon
(de inkább Pécsett)
Magyarországon az első
Fegyver Helyett Kenyér ételosztások a kétezres évek elején
valósultak meg a fővárosban. Néhány évvel később vidéki
városokban is megjelentek a csoportok, például Pécsett, ahol 2006
óta szervez a mi csapatunk ételosztásokat. Mindannyian, akik a
pécsi FNB akciókat szervezzük, valamilyen civil szervezetnek
vagyunk a tagjai, alkalmazottai, munkatársai, önkéntesei tehát az
a fajta attitűd, ami szükséges egy FNB akció megszervezéséhez,
bennünk van. Azonban a FNB akciókat nem valamilyen szervezet égisze
alatt vagy támogatásával valósítjuk meg, hanem önköltségből,
önerőből és önkéntes alapon. Bárki csatlakozhat az
ételosztásainkhoz, tekintet nélkül vallásra, származásra,
bőrszínre, nemre, életkorra, szexuális irányultságra, anyagi
helyzetre, iskolázottságra, társadalmi státuszra.
A személyek (a mozgalom
dinamikus struktúrája miatt) állandóan változnak a mi
egységünkben. Volt olyan, amikor rengeteg szociális munkás vett
részt az osztáson, előfordult, hogy csak öten voltunk, de
bevontunk az akcióba már egy hátrányos helyzetű cigány
fiatalokkal foglalkozó szervezet srácait, akiknek egy egész napos
tréninget tartottunk az osztás előtt, hogy felkészüljenek az
esetleges problémákra, miközben rengeteget beszéltünk a
szegénységről, kirekesztésről, rasszizmusról, segítségről…
Egy ételosztás
leírása
Mi hagyományosan 50-60
embernek tudunk főzni, egy 60 literes kondérban. Mindezt azért
fontos kiemelni, mert minden egység a saját kapacitáshoz mérten
oszt, van aki többet tud adni, van aki kevesebbet. Mi ennyit. Úgy
is szervezzük az osztásokat, hogy hatvannál többen ne jöjjenek.
Felmértük az anyagi-, humán- és infrastrukturális forrásainkat
és ehhez mérten hajtjuk végre az akcióinkat. Ez azt jelenti, hogy
minimális hirdetés is elég, a helyi hajléktalanszállókon,
illetve a Máltai Szeretetszolgálatnál rakunk ki 1-1 plakátot, az
osztás előtt néhány nappal. Ez a hirdetési stratégia több éves
tapasztalat eredménye, volt amikor többet hirdettünk, volt amikor
kevesebbet. Rendszerint délutánra szervezzük az osztást, négy
óra környékére. A mi osztásaink lebonyolításához minimum öt
emberre van szükség.
Az akció legalitásával
kapcsolatban rengeteget vitázunk egymással. A FNB osztások
hagyományosan bejelentés nélküli akciók, utalva arra az
irracionális tendenciára, ami egy bürokratikus procedúrát vár
egy önkéntes és szociális tevékenységtől. Azonban volt rá példa, hogy a közterület felügyelet igazoltatta a csapatunkat,mondván, hogy értik ők ennek az akciónak a lényegét, de„mindennek meg van a menete”. A probléma a „mindennek megvan a
menete” doktrínával, hogy egy olyan ételosztást, mint a FNB az
ÁNTSZ soha nem engedélyezne. Így két lehetőség közül
választhatunk: 1, nem jelentjük be az akciókat és meglátjuk mi
lesz; 2, demonstrációként bejelentjük a rendőrségen, és bízunk
abban, hogy az ÁNTSZ munkatársai nem dolgoznak hétvégenként.
Volt már bejelentett és nem bejelentett akciónk, attól függően,
hogy melyik állapot mellett tudnak jobban érvelni az adott csoport
emberei.
Következő lépésben
megbeszéljük, hogy kinél fogunk főzni. Az osztás napján reggel
kilenc óra körül a csapat egy része (2-3 ember) elmegy a helyi
piacra megvásárolni a zöldségeket, míg a többiek a
műanyagtányérokat, poharakat, evőeszközöket, szalvétát,
kenyeret, visszaváltható palackú szikvizet szerzik be. Tíz óra
után, de legkésőbb tizenegy órakor elkezdjük közösen az
előkészületeket, hámozni a zöldségeket, hagymát, valaki szeli
a kenyereket, vagy szörpöt csinál, esetleg teát, majd főzünk.
Nagyon jó csapatépítő szituáció ez a főző periódus, együtt
vagyunk, beszélgetünk, vitázunk, nevetünk.
Miután elkészültünk,
összepakoljuk az ételt, a tányérokat, a kenyereket, amit nagy
szemeteszsákokba rakunk, megfogjuk az asztalt, amire rárakjuk a
kondért és elindulunk. Olyan helyre szoktuk szervezni az
ételosztást, ami közel van ahhoz a lakáshoz, ahol főzünk. Ahogy
egyre közelebb érünk az osztás helyszínéhez, általában már
várnak minket ismerős arcok és ismeretlen éhezők. Mindig van egy
kis kakaskodás, lökdösődés a sorban, de megnyugtatjuk az
embereket, hogy jut mindenkinek.
Egy ember tányért ad,
egy másik meríti az ételt, a harmadik kenyeret és evőeszközt
oszt, a következő poharakat rak, a negyedik vizet tölt, az ötödik
figyel, hogy minden gördülékenyen menjen. A többiek besegítenek
ahol tudnak, leváltják azt aki elfáradt, beszélgetnek az
emberekkel.
A kezdeti időszakban
mindig volt egy ember, aki fényképezett, azonban a fotózásról
letettünk. Előfordult, hogy egy rászoruló a földhöz vágta a
tányért miután készült róla egy fotó, mondván, hogy döntsük
el mit akarunk: segíteni vagy látványosságot csinálni a
szegénységből. Ez az eset nagyon megviselte az akkori csapatot,
hosszan beszéltünk az esetről az osztás után, és úgy
döntöttünk, hogy az embernek igaza volt. Nem engedhetjük meg
magunknak azt a luxust, hogy mások kiszolgáltatottságáról
fotókat készítünk. Ezért nem is fotózunk, vagy ha igen nagyon
távolról egy-két fotót.
Ha van érdeklődő, hogy
mégis mit csinálunk, mindig van nálunk valamilyen szórólap, ami
bemutatja a FNB mozgalmat, illetve röviden beszél valamilyen
aktuális problémáról, amire reflektálni szeretnénk (új
hajléktalan törvény, fegyverkezés, stb).
Miután kiosztottuk az
ételt, beszélgetünk az emberekkel. Torokszorító érzés, amikor
dicsérik az ételt, megköszönik, kérdezik mikor lesz legközelebb
ételosztás. Ilyenkor emelkedik felül mindenki saját előítéletein,
gondolja végig szerencsés életét, és boldog, hogy ha csupán egy
tál étellel is, de tett valamit valaki másért.
Egy ételosztás cirka
10000 forintba kerül, ha mindent beleszámolunk. Ebből a keretből
60 embernek tudunk enni adni.
FNB hamis gulyás recept
kb. 60 főre:
7 kg krumpli
2 zacskó szójakocka
1,5 kg vöröshagyma
3 zeller
1,5 kg sárgarépa
0,5 kg fehérrépa
3 csomag petrezselyem
4 fej fokhagyma
1 csomag őrölt bors, pirospaprika (édes), köménymag, babérlevél, ételízesítő
vagy gulyáskocka
só
2 zacskó szójakocka
1,5 kg vöröshagyma
3 zeller
1,5 kg sárgarépa
0,5 kg fehérrépa
3 csomag petrezselyem
4 fej fokhagyma
1 csomag őrölt bors, pirospaprika (édes), köménymag, babérlevél, ételízesítő
vagy gulyáskocka
só
5
kg szeletelt kenyér
8
flakon visszaváltható szikvíz
Kell
még:
60 db műanyag mélytányér (vastag, hogy ne olvadjon meg), pohár, kanál, szalvéta.
60 db műanyag mélytányér (vastag, hogy ne olvadjon meg), pohár, kanál, szalvéta.
Miért önkéntes
akció az FNB
Egy FNB akcióban
mindenki önkéntes, azért megy a csoporthoz, mert tenni akar
valamit, nem azért mert valamilyen előnyt vár tőle, mert valaki
utasította, vagy mert valaki megszervezte helyette. A FNB önkéntes
mozgalom, mert mindenki a saját erőforrásait áldozza az akció
megvalósulására: akinek van egy kis pénze odaadja, akinek van
ideje rászánja, akinek van kése hámoz vele, akinek van két karja
segít, közben a csapat együtt van, médiafelhajtás és
haszonszerzés célja nélkül. Azért csinálja mindenki a FNB
akciókat, mert meg akarják változtatni a világot (ami az
önkéntesség fundamentumának kell lennie), de ha ez nem is sikerül
azonnal, legalább tenni egy lépést afelé. Hiszen az
önkéntességnek olyan társadalmi tevékenységnek kell lennie,
amihez másoknak nem fűződik anyagi érdekük, emellett valamilyen
problémára próbál reflektálni. Az FNB a gazdasági logikában
értelmezhetetlen. Pénzt adni valamiért (hiszen az étel pénzbe
kerül), időt szánni rá, és a végén nem kapni semmit, csupán
egy kézfogást, egy köszönömöt vagy egy olyan hálás
pillantást, aminek emléke egy életre szól. Ez az
önkéntesség szerintünk.
2 megjegyzés:
at: 2013. december 19. 23:47 írta...
Hajrá hajrá!!!
Így tovább!
Egy Pesti Fnb Tag.
at: 2013. december 20. 13:54 írta...
Köszi!
Megjegyzés küldése